LONDON, A MULTIKULTURALIZMUS ÉS LEHETŐSÉGEK VÁROSA
Talán nincs még egy ilyen város Európában, amely ennyire sokszínű lenne, és újabb meglepetéseket tartogatna nap mint nap. A „kötelező“ látnivalókon kívül, mint amilyen a Tower Bridge, a Parlament vagy a Westminster Apátság számos eldugott, a nagyközönség számára kevésbé ismert, ám annál érdekesebb felfedeznivalót kínál. Ha egyszer ellátogatunk ide, biztosan újra és újra vissza akarunk majd térni, hogy minél többet tudjunk magunkba szívni ebből a nyüzsgő, lüktető világvárosból.
ÉLJEN A KIRÁLYNŐ!
London egyik legszebb látnivalója a Parlament emblematikus épülete. A más néven Westminster-palotának is nevezett épület – ahol az Egyesült Királyság törvényhozása ülésezik – eredetileg királyi rezidenciának épült még a XI. században. Ez a palota volt az angol királyok elsődleges uralkodói székhelye 1512-ig, amikor egy tűzvész nagyrészt megsemmisítette. Ezt követően lett a XIII. század óta itt ülésező parlament és a legfőbb királyi bíróság otthona. A Westminster-palota legismertebb része minden bizonnyal híres-neves Óratornya, melyet a közhiedelemmel ellentétben nem Big Bennek neveznek, hanem Erzsébet-toronynak. Big Ben a benne függő 16 tonnás harang neve, mely az építésvezető Benjamin Hall tiszteletére kapta nevét.
A nevezetességekhez közel rengeteg hotel található a városban, így nem kell sokat keresgélnünk, ha a központban szeretnénk „letáborozni“. Például a The Grand at Trafalgar Square a város szívében igazi fejedelmi ellátást biztosít. A londoni utunk alkalmával lehetetlen nem útba ejteni a Towert. London középkori erődítményének története Hódító Vilmossal kezdődött, aki 1078-ban elrendelte a Fehér Torony építését. Az erődítmény közepén álló torony nevét azokról a világos színű kövekről kapta, melyeket az uralkodó Franciaországból hozatott az építkezésre. A XII. században Oroszlánszívű Richárd folytatta a Tower bővítését. A XIII. században egy királyi állatkert is létesült az épület falai között, melyet többnyire az ajándékba kapott állatokból verbuváltak, így például III. Henrik három leopárdjából. 1804-ben az állatkert teljesen nyilvános lett. Végül az 1830-as években az új állatkertbe költöztették át a gyűjteményt. Ma csak a Tower hollói (jelenleg nyolcan) élnek a vastag falak között. A Tower ugyanakkor nem csupán királyi palotaként funkcionált, hanem kincstár, fegyverraktár, levéltár, csillagvizsgáló, királyi pénzverde, főrendű foglyoknak szánt börtön és vérpad is volt, és számos rejtélyes haláleset történt az ódon falak között. A Tower a XVII. századig minden angol uralkodó otthona volt (ezt követően csupán a koronázás előtti éjszakát töltötték itt, s másnap innen kísérték a Westminsterbe a koronázásra), végül csupán börtönként használták. Legutolsó foglya Rudolf Hess, Hitler helyettese volt. 1303 óta a Towerben őrzik a koronaékszereket. S bár az angol uralkodó már nem itt él, a Tower továbbra is királyi rezidencia maradt, melynek állandó őrségét ugyanaz az egység látja el, mint a Buckingham-palotáét.
Ha már a Buckingham-palotánál tartunk, ezt is érdemes mindenképp felkeresni, hiszen ez a brit uralkodó hivatalos rezidenciája és lakhelye, s ezzel együtt a világ leglátogatottabb épületei közé tartozik. A 18. században Buckingham-ház és „A Királyné Háza“ néven volt ismert. 1837-től a palota a királyi család hivatalos lakhelyévé vált. A kötelező látnivalók listáján szerepel ugyancsak az uralkodók koronázási helyeként szolgáló Westminster-apátság, amely London egyik leglátványosabb épülete. A templom egy 750 körül alapított bencés kolostortemplom helyén épült 1045-65 között Hitvalló Edward megbízásából. A ma ismert templomot 1245-ben III. Henrik építtette a reimsi katedrális mintájára. A Westminster-apátság a közeli Parlamenttel és az apátság keleti végében álló Szent Margit-templommal együtt 1987 óta UNESCO Világörökségi védelmet élvez.
Londoni körutunk alkalmával ne hagyjuk ki a Tower Bridge-t sem, amely valamennyi, a városban kiránduló turista fényképén biztosan szerepel a háttérben. Nem véletlenül, hiszen napjainkban London szimbólumává vált. Létrejötte ahhoz köthető, hogy a 19. század végén szükségessé vált Londonban egy újabb közlekedési kapcsolat létesítése a Temze felett, mely a megépült hidaknál keletebbre, a tengerhez közelebb helyezkedik el. London számára a tengeri kapcsolat azonban a városon belülinél is fontosabb volt, így a parlament előírta, hogy a hídnak biztosítania kell a legnagyobb tengeri hajók áthaladásának lehetőségét is. Ez az előírás vezetett a felnyitható középső nyíláshoz. Nevét a közelben található londoni Towerről kapta, megjelenését is hozzá kellett igazítani, így jöttek létre a ma is látható stílusú tornyok. Építését 1886-ban kezdték el és 1894-ben fejezték be. London az egyetlen város, amely 1908 és 1948 után 2012-ben harmadszor is otthont adott a világ legrangosabb sporteseményének, az olimpiának. A Tower Bridge közelében is remek szálláslehetőségeket találhatunk akár hostel formájában is, mint amilyen például a Wombats City Hostel, amely különleges hangulatával, egyedi étel-, italautomatáival és közelségével a központhoz mindenkit magával ragad.
EYE-UNK MEG EGY PILLANATRA – KULTÚRÁVAL FŰSZEREZVE
Valóban, ha errefelé jársz, akkor mindenképp állj meg, mert az Eye egyszerűen kihagyhatatlan. Szó szerint óriási élmény. A bécsi Práterben sem kicsi az óriáskerék, de a London városában található London Eye döbbenetesen nagy: 2006-ig ez a látványosság volt a világ legnagyobb ilyen jellegű mozgó kilátója, azonban jelenleg már “csak” a negyedik helyet foglalja el. Persze ez sem vesz el abból az izgalomból, amikor először látjuk meg a kivilágított kereket éjjel, ahogy méltóságteljes lassúsággal forog a londoni éjszakában, vagy nappal, amikor lábunk alatt mindent beterít London magával ragadó látképe madártávlatból. Az óriáskerékkel egy félórás kör örök emlék marad. Már maga az óriáskerék is a londoni kultúra részévé, de ha más minőségben is szeretnénk felfedezni, akkor mindenképp keressük fel a British Museumot, amely a világ legnagyobb és egyszersmint a legrégebbi történeti múzeumainak egyike. Több mint 13 millió tárgyat őriz a Föld minden sarkából, az őskortól napjainkig. Legnépszerűbb közülük a páratlan múmiagyűjtemény. Üvegtetővel lefedett belső udvara Európa legnagyobb fedett közösségi tere, ezen kívül pedig a múzeum keretein belül működik az 1757-ben létrejött British Library is, mely Charles Dickens, de Karl Marx munkáinak is otthont ad. A múzeumi barangolás egy valódi történelmi utazás, időn és helyen átívelve, amely örök élménnyel szolgál. Kulturális csemegeként ugyancsak kihagyhatatlan, a Globe Színház, melynek elődje Shakespeare és társulatának, a Lord Chamberlain’s Men-nek a székhelyéül szolgált. A színház 1599-ben épült, amely fából készült, és a teteje nyitott volt. Így a nappal megrendezésre kerülő előadásokat természetes fénynél tarthatták meg. Nevét az épület homlokzatát díszítő földgömbről kapta. 1613-ban azonban leégett, de csak 30 évvel később bontották le. 1990-ben, az eredeti színház helyének közelében felépítették a Globe színház másolatát.
A KÖTELEZŐ LÁTNIVALÓKON TÚL, AVAGY NEM MINDENNAPI PROGRAMOK
Habár nem kifejezetten pénztárcabarát program, mégis kihagyhatatlan a London egyik legismertebb szimbólumaként világhírre szert tett Harrods luxusáruház felkeresése londoni tartózkodásunk alkalmával. Az árak itt meglehősen magasak, de vásárlás nélkül is felér egy külön programmal. Arra azonban ügyeljünk, hogy ne rövidnadrágban vagy kivillanó hassal akarjuk nyakunkba venni a boltokat, mert a biztonsági őrök csak a jól öltözött látogatókat engedik be. Ha mindenképp szeretnénk valamit innen emlékként hazavinni, akkor spórolhatunk például magán az úton, a last minute akciók által ugyanis egyszerűen csökkenthetjük útiköltségünket. Szálláshelyként pedig választhatjuk például a Londonban igazán divatos bed and breakfast opciót, mint amilyet például a High Holborn Residence nyújt, amely londoni viszonylatban az olcsó kategóriát színesíti, mégis kellemes szálláshelyként szolgál. Az üzletközpont névadója Charles Henry Harrod, aki 1834-ben nyitotta meg az áruházat. 1880-ban már 100 dolgozóval működött az üzlet. Három évvel később, a karácsonyi ünnepeket megelőzően tűzvész tört ki, amelyben az üzletház teljesen megsemmisült, a vásárlók megrendeléseit azonban Harrod maradéktalanul teljesítette, ezáltal megalapozta a kereskedés hírnevét. A palotaszerű építményt Charles William Stephens tervezte, kapuit 1901-ben nyitotta meg a nagyközönség előtt.
Ha máfajta élményre vágyunk, keressük fel a Golders Green Krematoriumot, amely elsőre furcsának tűnhet. A “kedvencek” temetője egy titkos kertben bújik meg és a neve ellenére mégis London egyik legszebb és legkülönlegesebb helye, a csodás rózsabokrok, színes virágágyások között ugyanis hírességek urnái vannak elhelyezve. A Golders Green Nagy-Britannia legrégebbi krematóriuma, itt hamvasztották el többek között Sigmund Freudot, vagy legutóbb Amy Winehouse-t is. A hamvasztóhely személyzete ráadásul nagyon kedves és segítőkész, bárkit bármikor elkalauzolnak az épületben és a parkban, de ha csak a virágos kert egyik padján ücsörögnél, biztos, hogy senki sem fog majd háborgatni. Olyan ez, mint valóságos utazás az emlékek között, ahol a hely minden szeglete egy külön történetről mesél. Ha magával ragadott az előbbi park, akkor valóságos kis csodaként fogod megélni a Battersea Parkot. A Hyde Parkot, a Regents Park gyönyörű rózsakertjét minden külföldi turista megtekinti, de a Battersea Parkba csak kevesen jutnak el, pedig egyik igazi kis kincs London városában. Bár a liget távolabb esik a legnépszerűbb látnivalóktól, de ez ne legyen akadály: csak át kell vágnod az elegáns Chelsea negyeden, majd a szépséges Albert hídon, és már be is szívhatod a park friss levegőjét. A Battersea fő attrakciója a Békepagoda és a benne álló Buddha-emlékmű, amely nyugalommal tölti meg a helyet. A kis vadaskertben különleges állatkák szórakoztatják a kicsiket és nagyokat, a Battersea tavon pedig kilenc szürke gém él, akiket minden reggel negyed nyolckor hallal etetnek. A ligetben a sport szerelmesei is megtalálják a számításukat: a fiatalok kriketteznek, az idősebbek pedig boule-golyóznak a szép zöld gyepen. Iskolásként ide járt focizni Vilmos herceg is.
Ha szállás tekintetében szeretné egy központtól távol eső, kevésbé mozgalmas helyen álomra hajtani fejét, akkor válassza a The Kensington-t, amely – akárcsak a fenti park – egy valóságos ékszerdoboz, a legminőségibb fajtából. A Postman’s Park a St. Botolph’s Aldersgate templom egykori temetője helyén fekszik – ez a legnagyobb liget az egész londoni óvárosban. A postások parkja azonban mégsem erről, hanem az itt elhelyezett ún. Hősök táblájáról vált híressé. Az ötlet George Frederic Watts festő fejéből pattant ki 1900-ban: az ötletgazda azoknak a londoniaknak szeretett volna emléket állítani, akik másokért áldozták az életüket. A szerény, de jelentőségteljes Hősök tábláján megható történeteket olvashatsz. Láthatjuk, hogy látnivalók tekintetében bizony nincs hiány, sőt, azt fogjuk észrevenni, hogy folyamatosan a bőség zavarával küzdünk, hogy mit nézzünk meg először. Érdemes legalább egy hetet szánni Londonra, mert ha csak néhány napra megyünk, akkor bizony a szelektálással meggyűlhet a bajunk.
